Game Development Blog

A kiállítás képei:

http://www.retrocomputer.eu/?p=423

Ma este találtam rá a GOG.com-on egy – éppen akciós, most csak 2.29€-ba kerülő – filmre, amelyben néhány olyan, 30-as, 40-es éveikben járó gyűjtőt szólaltatnak meg, akik a régi arcade gépekre specializálódtak. Ők még a 80-as években, gyerekként ezekkel a játékokkal játszottak (már amikor idejük és pénzük engedte), és miután felnőttek, szerették volna életük ezen részét valamilyen formában megőrizni.

Az arcade-gyűjtés egy érdekes hobbi, hiszen egy ilyen szerkezet nem annyi helyet foglal, mint mondjuk egy ZX-81 vagy egy C64, így ha valaki ilyen hűtő méretű cuccokat szeretne otthon tárolni, akkor igencsak szüksége lesz a helyre. Tapasztalatból tudom, hogy a helyhiány már a kis gépeknél is gondot jelent, így rossz abba belegondolni, hogy mekkora hely kell, ha valakinek 80-100 ilyen szekrényszerű játékgépe van a kollekciójában. Általában tele van a lakás, az alagsor, de van olyan is, aki az ismerősök ismerősének a garázsában tárolja azokat a gépeket, amelyek nála már nem férnek el. Arról nem is beszélve, hogy nem minden feleség tolerálja ezt a fajta hobbit, bár van olyan is, aki teljes mértékben támogatja élete párját :-)

A film jó, látszik, hogy a megszólaltatott emberek mind rokonlelkek, és ráadásként sok régi játékból láthatunk részleteket. Összességében nekem nagyon tetszett. Egyetlen hátránya a dolognak, hogy nincs hozzá magyar felirat (szerencsére angol van), de ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, akit érdekel a retró számítástechnika ezen fejezete.

A film és a hozzá tartozó feliratok itt érhetők el:

http://www.gog.com/movie/the_space_invaders_in_search_of_lost_time

2015-ben is voltunk a szegedi retrókiállításon. Írtam róla egy rövid beszámolót, amelyet a következő címen olvashattok el:

http://www.retrocomputer.eu/?p=306

Some Are Born to Light,
Some Are Born to Endless Night...

Alan Wake író. Nem is olyan régen egész sikeres regényeket készített, de az utóbbi időben nem igazán boldogul az írással. Szeretne egy kicsit megpihenni, ezért feleségével, Alice-szel elutazik egy festői kisvárosba, hogy néhány hetet nyugodt körülmények között kikapcsolódással tölthessen. Isten hozott Bright Falls-ban!

A helyi étteremben Alan átveszi szállásuk kulcsait egy nem túl bizalomgerjesztő nénikétől, majd a közeli vulkanikus tó, a Cauldron Lake egyik kis félszigetén lévő házikó felé veszik az irányt. A kellemesnek induló nyaralást hamarosan egy nem várt esemény szakítja meg: némi házastársi veszekedés után a sötétségfóbiás Alice hangos sikoltások kíséretében, rejtélyes körülmények között eltűnik a házból. Alan utánaugrik a tóba, ám nem találja meg nejét. A merülés közben elveszti az eszméletét, majd hirtelen az út mellett, egy összetört autóban tér magához. Megpróbál segítséget találni egy közeli fatelepen, de a segítőkész favágók helyett sötét ködbe burkolózott, zombiszerű helybeliekkel fut össze, akik az életére törnek. És ez még csak a kezdet...

Az Alan Wake eredetileg egy XBOX 360 konzolra készült, misztikus TPS játék volt, amelynek néhány évvel az XBOX-os verziót követően PC-re is megjelent egy kiadása, illetve további kiegészítőket is készítettek hozzá. A fejlesztő cég a Remedy Entertainment volt, melynek alapítói között a demoscene egyik híres csapatának, a Future Crew-nak a tagjait is megtalálhatjuk (az ő nevükhöz fűződik minden idők egyik legjobb PC-s demójának, a Second Reality-nek az elkészítése). Az Alan Wake-ben sem kell csalódnunk, ugyanis a Remedy hozza az elvárt minőséget mind a kinézet, mind a hangulat, mind pedig a történet területén. A játék ugyanis nem csak egy agyatlan lövölde, hanem fontos szerepet kap benne a történeti szál is, és az eseményeknek helyt adó kisváros és a nemzeti park elkészítése is nagyon hangulatosra sikerült. A fontosabb események éjszaka, a sűrű sötétben zajlanak, és a játékmenetben a különféle fegyvereken túl fontos szerepet kapnak Alan egyre erősebb fénnyel világító zseblámpái. Számomra ez a játék számít az utóbbi évek legjobbjának, eddig PC-n és konzolon négyszer játszottam végig :-)

A játék történetét meséli el Rick Burroughs Alan Wake című könyve, mely 2010-ben jelent meg a Tom Doherty Associates Book kiadásában angol nyelven (magyar verzióval sajnos még nem találkoztam). A könyv néhány kisebb eltéréstől eltekintve a program játékmenetét követi, és egész kellemes olvasmányélményt jelent. Ajánlom mindenkinek, akinek tetszett a játék, szerintem nem fog csalódni a papír formájába öntött változatban sem.

Alan Wake honlap:
http://www.alanwake.com/

A Second Reality a YouTube-on:
http://youtu.be/rFv7mHTf0nA

Competition in just 13 kB

Theme for 2014 is The Elements: Earth, Water, Air and Fire.

Nemrégiben találtam egy versenykiírást, amelyre max. 13 kB méretben HTML5 + Javascript játékokat kell készíteni 2014 szeptember 13-ig. Az ötlet jól hangzik, ha lesz rá időm, lehet, hogy én is elindulok rajta.

A pontos kiírást ezen a címen lehet megtalálni:

http://js13kgames.com/

Most épp itthon üldögélek betegen, és van időm arra, hogy megnézzek néhány, a közelmúltban félretett dolgot. Ezek közül szeretném figyelmetekbe ajánlani Prievara Zsolt Windows Phone fejlesztésről szóló kb. fél órás előadását, amelyet a Veletech 2014 kiállításon tartott:

2014-ben is voltunk a szegedi retrókiállításon, ami még május 17-18-án került megrendezésre, de csak most jutottam el oda, hogy leírjam a szokásos éves beszámolót :-)

Ebben az évben nem szombaton, hanem vasárnap jelentünk meg Szegeden, ugyanis az első napon vizsgáztam a GAMF-on, így az a nap foglalt volt. A szokásos csapat (Elmerik, Tegze és én) most kiegészült Tegze lányával, Noémivel. Reggel 9 körül indultunk Szentesről, majd miután megérkeztünk Szegedre – az évek alatt kialakult protokollnak megfelelően – elmentünk a helyi Mekibe, hogy együnk egy kis junk foodot.

A reggeli után az Agóra felé vettük az irányt. Az Agóra – mint már tavaly is említettem – egy nem épp retró hangulatú épület, ettől függetlenül olyan dolgok vannak benne, amiért egy retró- és/vagy technikarajongó ember hosszú órákat tud itt eltölteni. Most itt egy egyet fizet, hármat kap akciónak lehettünk az alanyai, ugyanis a belépőjegy áráért megnézhettük az ADSR-féle retrógépgyűjteményt, a fix telepítésű informatikatörténeti kiállítást és a fizikai látványlabort.

Először ADSR-t kerestük meg, beszéltünk vele egy pár szót, majd végignéztük az egyre bővülő gyűjteményt. Azután Noémivel retrófotó puzzle-t raktunk ki egy érintőképernyős gépen. Ez nagyon tetszett, a szervezők minden évben elő tudnak olyan dolgokkal állni, amivel még nem találkoztam :-)

Aztán Warcraftoztam is egyet :-)

A játék után átmentünk, hogy megnézzük a fizikai látványlabort, itt fénytani kísérleteket láthattunk. A labor után pedig az informatikatörténeti kiállítást jártuk végig. Én kétszer is végigmentem, mert az első tárlatvezetés után Bohus tanár úr még vállalt egy rövid, pörgős előadást, ami persze nem lett rövid, de megérte meghallgatni. Érdekes élmény volt látni a fiatal (én 12-15 évesnek tippeltem őket) korosztályt, akik nem tudtak mit kezdeni a tárcsázós telefonnal; úgy tűnik, hogy ők már csak az érintőképernyővel boldogulnak. Az előadások között pedig forró csokival próbáltuk magunkat egy kicsit feldobni.

Itt pedig a bizonyíték, hogy tényleg ott voltam :-)

Összességében szokás szerint jó élmény volt a kiállítás, nagyon jól esik évente legalább egyszer elmenni egy olyan rendezvényre, ahol a hétköznapok agypusztító nyűgjei után felhőtlenül kikapcsolódhat és hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhat a dolgozó (igazság szerint mi már januárban erre szoktunk készülni). Remélem, hogy lesz majd 2015-ben is :-)

Nemrég írtam a blogon egy rövid ismertetőt a közelmúltban megjelent The History of The Ocean Software című könyvről. A egyik készítő, Chris Wilkins nemrég elindított a Kickstarteren egy gyűjtést, ugyanis meg szeretné írni a retró-kedvelők által jól ismert U.S.Gold történetét is. Tervei szerint - persze ha sikerül összeszedni a kért támogatást - 2015 őszén meg is jelenhet majd a könyv.

Ha valakit érdekel a téma, vagy támogatni is szeretné a projektet, akkor ezen a linken talál további infót:

https://www.kickstarter.com/projects/47744432/the-history-of-us-gold

Ha az 1980-as években játszottatok az akkori mikroszámítógépekkel, akkor ismerős lehet számotokra a brit Ocean Software neve. A manchesteri céget 1984-ben alapította két angol vállalkozó, David Ward és Jon Woods. Oceanék rengeteg játékot adtak ki a hazánkban is elterjedt ZX Spectrumra, a Commodore gépek különböző fajtáira és még jó pár olyan géptípusra, amelyek Magyarországon nem voltak túl ismertek. Egészen a 90-es évek közepéig készítették a joystick-pusztító játékaikat, amikor végül felvásárolta őket a francia illetőségű Infogrames Entertainment.

Azóta már elég sok év eltelt, így hát megérett az idő arra, hogy a retró rajongók érdeklődésére számítva valaki megírja a cég történetét. Ezt a feladatot Chris Wilkins és Roger M.Kean vállalta magára. Egy Kickstarter projektet indítva összegyűjtötték a pénzt arra, hogy elkészíthessék és kiadhassák a könyvet. Az eredmény egy igényes külsejű, végig színes képekkel illusztrált angol nyelvű mű lett, az Ocean – The History.

A könyv két fő részre osztható: az első részben a cég történetét ismerhetjük meg, a második részben pedig a volt oceanos fejlesztők visszaemlékezései olvashatók. A fejlesztőcsapat megkérdezett tagjai ma már középkorúak, de a cég működése idején többnyire még tizen-huszonéves ifjoncok voltak. Jellemző, hogy a csapat egyik hozzájuk képest idősebb, már a negyvenes éveiben járó programozóját, Colin Porch-t egyszerűen csak Fossil-nak (Kövület) becézték :-) A leírtak alapján egy olyan cég képe bontakozik ki előttünk, amely – amúgy üzleti szempontból helyesen – főleg a jövedelmezőséget és a határidőket szem előtt tartva nem fantasztikus, nem örökké emlékezetes játékokat, hanem inkább tisztességes iparosmunkákat készített, amelyek azért nem okoztak csalódást a vásárlóknak. Ha esetleg mégsem volt olyan jó az adott program, akkor Bob Wakelin rajzolt hozzá olyan borítót, amely eladta a boltokban játékot :-)

Összességében nekem nagyon tetszett a könyv. Ajánlom mindenkinek beszerzésre, akit érdekel a retró játéktörténelem, és nem riasztja el a 31 fontos ár... Ha meg szeretnétek venni a könyvet, akkor próbálkozhattok a http://www.oceanthehistory.co.uk/ címen, de ezen a helyen nekem sehogyan sem jött össze a regisztráció (persze lehet, hogy én voltam az ügyetlen). Keresgéltem még egy kicsit az interneten, és végül a http://www.revivalretroevents.com/ oldalon sikerült megrendelnem a papír alapú könyvet, ami elég gyorsan meg is érkezett (úgyhogy megbízható csapatról van szó).

Néhány hasznos link:

A Kickstarter projekt:
https://www.kickstarter.com/projects/47744432/the-history-of-ocean-software-by-retro-fusion

A Revival Retro Events oldala:
http://www.revivalretroevents.com/

Az Ocean Software a Wikipedián:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ocean_Software

2014-ben is lesz retró számítógép kiállítás Szegeden, mégpedig május 17-én és 18-án. Mi ott leszünk :-)

Bővebb infót itt találsz:

http://retrocomputer.tux.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=273:5-szegedi-retro-szamitogep-kiallitas&catid=64:retro-szamitogep-kiallitas-2014&Itemid=31

Ma este írtam egy egyszerű HTML5 játékot, amelyben a győzelmet a minél több és gyorsabb klikkeléssel lehet elérni.

Klikkelj! Verekedd át magad a tébolyult tudós borzalmas katakombáin, és győzd le mind a tíz szint rettenetes szörnyeit, hogy ne boruljon örök sötétségbe a világ...

http://prog.lidercfeny.hu/html5/clicker1/index.html

Tegnap a Steamen böngészve találtam egy ingyenesen letölthető filmet, melynek címe: Free To Play. Egy 1 millió dolláros fődíjazású DOTA-bajnokságról és az ott résztvevő csapatokról szól kb. 1 órában. Érdekes film, ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik az e-sportok és az e-sportolók iránt.

A filmet innen lehet letölteni:

http://store.steampowered.com/app/245550/

Még valamikor a 80-as évek közepén találkoztam először a brit illetőségű Sinclair cég ZX Spectrum  nevű mikroszámítógépével. Unokatestvérem kapta ezt a gépet szüleitől, és nála próbálhattam ki néhány alkalommal. A Spectrum számomra – a Commodore gépek után – egy kicsit furcsa volt a kis méretével, BASIC utasításokat tartalmazó gumibillentyűivel, de ettől függetlenül gyorsan megszerettem Sir Clive Sinclair szerkezetét, hiszen könnyedén lehetett rá BASIC nyelvű programokat készíteni. Ez volt az a gép, amelyre az első saját játékomat – a Rajzszög című programot :-) – elkészítettem.

A mai játékos szemével nézve a gép... hát elég furcsa. Lassú kazettás adattárolás, a betöltés közbeni idegesítő fütyülés és képernyővillódzás, alacsony grafikus felbontás jellemzi. A gumibillentyűket sem igazán játékra tervezték. A színek kezelése is elég furcsa: elegendő megnézni ehhez egy tetszőleges Youtube videót egy Spectrum-játékról; rögtön feltűnik, hogy a főhős a háttérszíntől függően hol kék, hol zöld, hol piros színben pompázik :-) A 80-as években viszont sikeres pályát futott be a gép, és rengeteg játék jelent meg rá, amelyeket jellemzően 1-2 fős „fejlesztőcsapatok” készítettek.

Dan Whitehead Speccy Nation (A tribute to the golden age of British gaming) című, angol nyelvű könyvében ennek az időszaknak állít emléket. A szerző a korszak Spectrumos játékaiból válogatott ki jó néhányat, és röviden (1-2 oldal / program), de mégis érdekesen leírja, hogy miről szólt az adott játék, miért volt érdekes, és miért érdemes rá emlékezni. Néhány cím a sok közül: Manic Miner, Atic Atac, Horace goes skiing, Chaos, The Hobbit, Cybernoid, Nodes of Yesod. A klasszikus és nagyszerű programokon túl külön kategóriát kaptak azok a játékok, amelyeket jobb lett volna, ha inkább soha nem készítenek el, mint például a Trashman és a Mrs.Mopp. Érdemes a Youtube-on rákeresni ezekre a játékokra, jó részük megtalálható, gyakran a teljes végigjátszást is megnézhetjük.

A Speccy Nation nekem több szempontból is érdekes volt: Whitehead válogatása jó áttekintést ad arról, hogy honnan indult néhány évtizeddel ezelőtt a játékfejlesztés, további internetes keresgélésre ösztönöz, és persze a nosztalgiafaktor sem elhanyagolható. Ajánlom olvasásra minden retrórajongónak, aki annak idején kapcsolatba került a ZX Spectrummal.

Nemrégiben egyik kollégám, Kellisz felvetette, hogy írnunk kellene egy webes tőzsdei tanácsadó programot. Az utóbbi időben foglalkoztam egy kicsit a HTML5 Canvas programozásával, így rögtön vevő voltam az ötletre, mivel általában egy ilyen program szerves részét képezi egy színes, sokatmondó grafikon. Az eredményt, amely tanult szakértőnk véleményét tartalmazza, a következő címen lehet elérni:

http://tozsde.lidercfeny.hu/

Csak nehogy valaki komolyan vegye :-)

Most zajlik éppen a Ludum Dare 27 - 10 second című játékfejlesztő verseny. Ma volt egy kis szabad időm meg némi ihletem is, ezért én is készítettem egy egyszerű Silverlight-játékot, a Color Rectangles-t a compóra:

A Lidércfény Games oldalán is elérhető a játék:

http://games.lidercfeny.hu/jatek.php?jatek_id=15

Nemrégiben sikerült beszereznem egy amerikai antikváriumból Frank Dacosta Writing BASIC Adventure Programs for the TRS-80 című könyvét. A mű 1986-ban magyarul is megjelent, a címe pedig A kalandprogram írásának rejtelmei, Hogyan írjunk az iskola-számítógépre kalandprogramot volt. Ez annak idején a kedvenc számítástechnikai olvasmányaim közé tartozott, és amikor megláttam, hogy pár dollárért angolul is beszerezhető az Amazonon, nem haboztam, és nyomban meg is rendeltem. Hamarosan meg is érkezett; kiderült, hogy egy egykori könyvtári példány  boldog tulajdonosa lettem. Régebben a Georgia-beli Ocilla egyik könyvtárának polcain hevert egy ideig; egy 1994-es és egy 2002-es dátumot találtam bebélyegezve.

A magyar verzióról régebben már írtam egy blogbejegyzést, ezért most csak pár érdekességet említenék meg, ami a könyv lapozgatása során feltűnt. Először is F. Dacosta-ról végre kiderült, hogy teljes nevén Frank Dacosta-nak hívják :-) A Kardhalak és kincsek példajáték címe angolul Basements and Beasties, a Szörnyek az útvesztőben pedig Mazies and Crazies volt. Megtudtam azt is, hogy a Nevesincs borzalom nevű szörny eredetileg a Nameless Terror névre hallgatott.

Annak idején sehogy nem értettem, hogy egy föld alatti barlang mélyén játszódó programban hogyan lehet a fő ellenfél, a kitartó ellenség egy – a magyar kiadás borítóján is látható – kardhal, aki ráadásul egy fekete görbe karddal üldöz minket. A program listáját átfutva megtudtam, hogy eredetileg szó sem volt kardhalról, bátor ellenfelünk egy Angry Orc volt :-) Lehet, hogy a fordító azt gondolta, hogy a magyar olvasók többsége számára ismeretlen lény az ork, de hogy végül mi késztette arra, hogy ork helyett kardhalat válasszon, azt nem tudom... (Ez persze összességében nem von le a fordítás értékéből, szerintem nagyon jól sikerült a magyar verzió is.)

A múlt héten, szerdán került megrendezésre Kecskeméten, a GAMF-on az Informatika .Neked sorozat keretein belül Boza Lajos: Game Design - Számítógépes játéktervezés című előadása. Boza Lajostól régebben már végignéztem egy design témájú előadást valamelyik Game Developers Forumon, ami szerintem nagyon jó volt, így ezt az eseményt se szerettem volna kihagyni.

A helyi számtech klubból hárman, Feri, Bandi és én el is határoztuk, hogy elmegyünk Kecskemétre. Mivel Kecskemét viszonylag közel van Szenteshez, így a helyszínre is könnyű volt eljutni: Feri vitt minket az autójával, így a vonatozás gyötrelmeit megúsztuk. A kegyetlen nyári melegtől eltekintve az előadás helyszínére és tartalmára nem lehetett panasz, a kb. másfél órás előadást a (nem túl népes) közönség feszült figyelemmel hallgatta végig. Sajnos nem jutott idő minden tervezett témakör kitárgyalására, pedig lett volna még pár érdekes dolog. Az esemény Facebook oldalán ezért kaptunk egy ígéretet: "Ha lesz rá igény, akkor szervezünk egy második részt". Igény az volna, remélem, második alkalom is lesz majd :-)

A szervezők készítettek pár fotót; rólunk is van egy, a kép szélén ülő kopasz, szakállas alak vagyok én :-)

További infókat, fotókat és az előadás ppt-jét az alábbi címen lehet megtalálni:

http://gamfinfo.hu/boza-lajos-game-design-szamitogepes-jatektervezes

Találtam egy oldalt, amely nem igazán játékfejlesztőknek szól, de a matematika iránt érdeklődő programozóknak mégis érdekes lehet. Ez a lap a Project Euler, mely a következő címen érhető el:

http://projecteuler.net/

Itt egy gyors regisztrációt követően matematikai feladatok megoldását lehet beküldeni (ez általában csak egy szám megadását és egy captcha beírását jelenti). A feladatokat többnyire számítógéppel (azaz program írásával) érdemes megoldani, bár találtam olyanokat is, amelyeknél a papír-ceruza módszerrel gyorsabban eljutottam az eredményhez. A sikeres beküldés után gyakran elérhetővé válik egy PDF leírás is, amelyben tippeket találhatunk, hogy az adott problémát hogyan lehet hatékonyan megoldani. Szerintem jó móka :-)

Vannak persze mások is, akik küldenek be megoldásokat, és vannak olyanok is, akik ezeket közkinccsé is teszik. A MathBlog oldalon sok jó tippre találtam, szerintem érdemes megnézni.

Mint tudjuk, a 2012-re jósolt világvége elmaradt, így 2013. május 25-26-án negyedszerre is megrendezésre kerülhetett a Szegedi Retro Számítógép, Video- és Quartzjáték Kiállítás. Szombat reggel 8-kor a szokásos csapat, azaz Elmerik, Tegze és én elindultunk Szentesről Szeged felé. Megérkezvén először a hagyományokhoz hűen ettünk egy kis junk food-ot a Mekiben, majd a Szent-Györgyi Albert Agóra felé vettük az irányt.

Az Agóra egy vadi új építésű, több emeletes épület. Nekem valami olyasminek tűnt, mint ha egy modern művelődési házban járnék. Csuda dolgok vannak itt, a nap folyamán nem is tudtunk mindent végignézni, pedig lett volna mit (pl. a látványlabor érdekelt volna, de nem volt nyitva; a könyvesbolt pedig 13:00-kor bezárt, ezt sajnos én néztem el).

Mi már a nyitás előtt ott topogtunk a bejáratnál. A fő szervező, ADSR meglátott minket, és örömmel üdvözölt, bár látszott rajta, hogy bőven van dolga a kiállítás környékén is. 10:00-kor megkaptuk az engedélyt a belépésre, és az elsők között tehettük be lábunkat a helyszínre. El is kezdtük végigjárni a gyermekkorunk legszebb gépeit felvonultató kiállítást.

Az egyik teremben találtam egy lefagyott Commodore 64-est. Újraindítottam, majd gyorsan írtam rá egy vizuális effektekkel megtoldott BASIC nyelvű számkitaláló játékot. Lementeni sajnos nem tudtam, de az utókor számára fényképen megőriztem a forráskódot :-)

Külön érdekesség volt, amikor megnézhettünk egy még ma is működő TV Computert. Egy srác (gondolom, a gép tulajdonosa) egy, a géphez integrált SD-kártyáról töltögetett be nekünk mindenféle digitalizált képeket és zenéket, meg természetesen játékokat.

Az Advokával az idén sajnos nem tudtunk játszani, mert ADSR nem rakta össze a gépet, csak a kiállítási tárgyak között láthattuk :-(

Egyszer aztán ADSR belépett abba a terembe, ahol mi is voltunk, és elkurjantotta magát, hogy nézzük meg a felettünk lévő emeleten található állandó számítógép-történeti kiállítást is. Lementünk a portára, megvettük a belépőjegyet, és elkezdtük végigjárni a számítástechnika őskorát idéző tárlatot.

Nos, ez az informatika-történeti kiállítás egy KO-élményt jelentett számomra. Ilyen dologgal ritkán találkozik az ember! Még az is megkockáztatom, hogy világszinten is egyedülálló gyűjtemény található itt Szegeden! Megnézhettük az 50-es évek szekrény méretű szovjet gépeit. Az ajtóban ott álltak az egyik legelső magyar gép, az M3 alkatrészei (a témáról Kovács Győző írt Válogatott kalandozásaim Informatikában című könyvében). Ki lehetett próbálni régi telefonokat, telexgépeket meg hasonlókat. Egy másik szinten újabb gépeket (mint pl. Commodore, ZX Spectrum stb.) lehetett látni. És ez a teljes gyűjteménynek csak egy része, a többi még ott van egy régi szovjet laktanyában!

Itt aztán egy olyan élményben lehetett részem, amire egyáltalán nem számítottam! A kiállítás második szintjén egyszer csak egy igazi IBM 360-as gép előtt álltam! Nekem ez olyan érzés volt, mint mondjuk amikor egy fanatikus Barcelona drukker személyesen találkozhat Messivel. Nem is reméltem, hogy valaha az életben láthatok egy ilyen gépet a maga valójában, de a sorsnak köszönhetően elegendő volt Szentestől mindössze 50 km-re elutazni, és teljesült egy régi kívánságom. Köszönöm a szervezőknek, hogy ezt a találkozást lehetővé tették!

Az informatika-történeti kiállítás végignézése után visszamentünk a lenti terembe, még lövöldöztünk egy kicsit Amigán, de már mind a hárman nagyon fáradtak voltunk az egész hetes munka meg több, mint 4 órás program után. Ezért hát elköszöntünk, és Mindszent felé kerülve hazajöttünk.

Összességében most is nagyon jó volt a kiállítás. Igaz, az előző évek retró művelődési házai jobban illettek hangulatban egy ilyen rendezvényhez, de ettől függetlenül jót szórakoztunk. Remélem, az elkövetkező évtizedekben is lesz még néhány ilyen összejövetel :-) Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni a szervezőknek.

A Délmagyaron is olvasható egy beszámoló, a galéria egyik képén látható Elmerik és Tegze:

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/idoutazas_tevejatekokkal_az_agoraban_barki_kockulhat/2334680/